Kecskemét Európa szívében, Magyarország közepén, a Duna-Tisza közén fekvő 110 ezres alföldi város. Az Árpád-kori település nagyjából a mai Kossuth tér és a Kápolna utca tengelyében, az egykori Pestről Szegedre vezető út két oldalán helyezkedhetett el. Kecskemét első írásos említése csupán 1353-ból származik. Évszázadok alatt alakul ki különleges főtere, ahol a XIX. századra az összes felekezet temploma felépül, ami a vallási türelem szép példája és egyedülálló jelenség is Európában.

Akárhogy is van: gondolnunk kell az ősszel beköszöntő hűvösebb napokra. Ha nem vigyázunk, könnyen megbetegedhetünk. Éppen ezért fontos, hogy szervezetünk kellő mennyiségű vitaminhoz jusson. A nyár elmúltával az „emberes” hónapokban is találunk „energiapótló” gyümölcsöt és zöldséget. Ezúttal a szőlőről írunk.

Nem biztos, hogy olyan nagyon vártuk, de itt van. Az iskolába készülők persze meghosszabbítanák a nyarat, de a szülők is, ha a tanévindító költségekre gondolnak. A borászok már a bornapokat szervezik, Presser Gábor nagy örömére pedig dallamokat is palackoznak. Ősszel újfent élvezhetjük a kampánycsend áldásait, csak a mangalicákra jönnek rossz napok.

 A Budapesti Műszaki és Közlekedési Múzeum tanulmánytárában nyár elején érdekes előadásokat hallhattunk a kávé történetéről. Saly Noémi, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum muzeológusa A fekete leves – a kávéfőzés története című kiállításuk kapcsán arról mesélt, hogyan is került a kávé a budapesti kávéházak asztalaira.